Hogyan szárítsuk meg az elázott lovunkat?
Szakad az eső, a lovad pedig kint tanyázik a legelőn, nem igazán törődve az időjárással. Ha nyár lenne, és tudnád, hogy öt perc múlva hétágra fog sütni a nap, te sem aggódnál különösebben. Csak hűsöl a paci, ennyi az egész, szereti az esőt, esetleg majd még bele is hempereg a sárba.
De tegyük fel, hogy késő ősz van, odakint éppen csak plusz két fok, a szél meg kellemetlenül erősen fúj. Elered az eső, a ló pedig ott áll a legelőn, véletlenül se menne be a szín alá vagy a kinti istállójába. Mire kijutsz hozzá a térdig érő sárban, már teljesen elázott, de persze lelkesen üdvözöl.
Tehát néha megesik, hogy minden igyekezetünk ellenére elázik a ló. Mit lehet/kell tenni ilyenkor?
Lovak szárításáról – hogyan is csináljuk?
Általában mindenki ügyel arra, hogy egy izzasztó lovaglást követően rendesen lesétáltassa hátasát, ezzel lehető legkisebbre csökkentve a megfázás esélyét. Létezik ló szolárium is, ez egy viszonylag drága gép, amit a vizes pacik szárítására használnak főként a nagyobb lovardákban. Na de mi a helyzet akkor, ha nincsen ilyen puccos gépünk, kint szakad az eső, csurom vizes kedvencünket pedig éppen bevezettük a boxába?
Ilyenkor tilos a lovat egyszerűen csak otthagyni, azzal nyugtatva magunkat, hogy „majd megszárad, meleg van az istállóban”. Így kaphat a legkönnyebben tüdőgyulladást.
Szerencsére általában van nálunk egy-két száraz lópokróc, amivel könnyedén betakarhatjuk a pacinkat. Ügyelni kell viszont arra, hogy legalább két száraz pokrócunk legyen, mert az első hamar megszívja magát vízzel, és ilyenkor le kell cserélni egy szárazra, különben ettől fázik meg a ló. Legegyszerűbb az, ha először egy törölközővel átdörgöljük a ló bundáját, hogy ne csepegjen róla a víz, majd azután letakarjuk két pokróccal. Kis idővel később az alsó pokrócot levesszük róla, a felsőt pedig fordítva visszatesszük rá. Ezt már hosszabb ideig is rajta hagyhatjuk, hiszen a nedvesség nagy részét már felszívta az első pokróc.
Akinek kicsit elevenebb pacija van, az megtapasztalhatta, hogy kedvence hajlamos elhagyni a pokrócát. Egyszerűen addig izeg-mozog, amíg lecsúszik róla. Erre van egy viszonylag egyszerű megoldás: lehet kapni lovas boltokban a hevederhez hasonló, csattal ellátott széles gumis szíjat. Átéri a ló egész hasát, és a hátán kapcsolható össze. Ez kiválóan alkalmas arra, hogy a takarót rögzítsük vele a ló hátára, így reggel nem vár minket az alomba döngölt lópokróc.
Persze mindig vannak kételkedők, akik megkérdezik, hogy „és a természetben ki törölgeti szárazra a lovakat?”. Valóban, a vadon élő lovak nem minden sarkon találnak alkalmas menedéket, és bizony előfordul – nem is ritkán –, hogy az egész ménes bőrig ázik. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy ilyenkor nem egy-egy magányos lóról, hanem egy egész csapatnyiról beszélünk. A ménes tagjai esőben szorosan egymás mellé húzódnak, ilyen módon melegednek. Fontos hozzátenni azt is, hogy amíg a ló mozgásban van, nem képes megfázni. Izomzatát használva elegendő hő szabadul fel testének fűtéséhez és megszárításához, ezen alapul a lesétáltatás lényege is.
Ha megfázott a ló
Sohase habozz állatorvost hívni, ha úgy látod, baj van! Néhányakat elrettent a kiszállási díj, vagy éppen úgy érzik, feleslegesen zaklatják az állatorvost. Néha megesik, hogy kedvencednek tényleg nincs semmi baja, ám az esetek túlnyomó részében szükség van gyógyszeres kezelésre. Mindig gondolj arra, hogy az orvosnak ez a munkája, azután gondolt át, mennyit ér neked a lovad, és máris be fogod látni: érdemesebb kihívni az állatorvost.
Van néhány alapvető dolog, amit tudni kell:
- A lónak nem folyhat az orrából sárgás váladék.
- Nem köhöghet. (Prüszkölhet a portól, horkanthat, de nem köhöghet).
- Ha az orrához hajolsz, ki- és belégzéskor nem hallhatsz szörcsögő hangot.
- Légzéskor a tüdeje nem zöröghet. (Ezt az oldalára tapasztott füllel lehet meghallgatni, de nyugodt, csendes helyen kell próbálni).
Ezen tünetek mindegyike komoly légúti megbetegedés előjele, mely akár a ló pusztulását is okozhatja, ezért ilyenkor kötelező kihívni az állatorvost. Különösen veszélyes a tüdőtágulat (kehesség), mely a kezeletlen légúti betegség következménye. A kehességnek négy fázisa van, viszont nem gyógyítható, csak szinten tartható betegség. A ló gyakorlatilag használhatatlanná válik, mivel a legkisebb terhelés hatására azonnal köhögni kezd, ezért hát különösen fontos a légúti megbetegedések megfelelő kezelése.
Képek:
- Kamil Ghais - Flickr
- Lisa Mardell - Flickr